„   ... Az egész földi élet nehézségét, alap-boldogtalanságát ez adja - onnan jöttetek, ahol boldogok voltatok, s itt csak halvány emlékeitek maradnak egykori boldogságotokról. Ezért keresi mindegyik ember a boldogságot - mert tudja, milyen az, hiszen létállapota. Ezért hiányzik olyan mérhetetlenül e boldogság itt a Földön, s ezért hajtotok érte egész életeteken keresztül. Sajnos, a legtöbben a rossz irányba. A pillanatnyi boldogságot keresitek. A gond benne van a nevében. Ha meg is kapod, az csak egy pillanatnyi orvosság a sajgó sebedre, nem gyógyul meg tőle, s nem szűnik meg sajogni, csak egy pillanatra alábbhagy.

A boldogság utáni vágy is ilyen bennetek, mindig sajog, mindig fáj, mindig hiányzik. A pillanatnyi boldogság nem megoldás erre. Ismersz olyan embert, aki tartósan boldog? Láttál már olyat? A világ tele van boldogtalan emberekkel, akik már nem is keresik a boldogságot, s megpróbálják valahogy elnyomni a fájdalmukat. Ki cigarettázik, ki kávézik, ki eszik, ki iszik, ki játszik, ki más szereket használ. Ezek egyrészt tompítják az érzékeket, másrészt boldogságot - de csak pillanatnyi boldogságot - adnak. A megoldás nem erre van! Érted már, miért mondta Buddha, hogy az élet szenvedés? Nézz körül, s meglátod! Az élet valóban szenvedés, amíg a pillanatnyi boldogságot hajtod. Keresd az igazit, s tudd, hogy megtalálod! Járj az utadon, tedd a dolgod, amiért ide jöttél, s a boldogságot nem kerülheted el! Már maga az úton járás is boldogsággal tölt el, hát még, ha megérkezel!

A boldogság nem egy állandó állapot, folyton változik, folyton alakul. Az élet nem arról szól, hogy ha elérted a boldogságot, úgy maradsz, s már nem kell tenned semmit! Boldogan tedd, ami a dolgod, s add tovább a boldogságod! Ez az élet! Ez az Igazi Élet! S ez a dolgod, amiért idejöttél! Tedd hát!"

Részlet a Túlélők könyvéből